Menü

 

Magyarország

Múltunk – Volt Városi Színház Csokonai Nemzeti Színház

2017_08_14_debrecen_szinhaz_00

Volt Városi Színház Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen, Kossuth u. 10.

Európában a 18. század második felében a nemzeti érzelmű és nyelvű színjátszás erőre kap, a Monarchia Magyarországában ez időben a német nyelvű „Teátrum” az uralkodó forma, az alulról jövő „Játékszín” mozgalommal szemben. Az első hivatalos magyar nyelvű színtársulat – a Kelemen Lászlóé – Budán 1790-ben alakul, ezt követi Kolozsvárott 1792- ben az Erdélyi Játszó Társaság. A cél a nemzeti érzés és öntudat erősítése a nyelv révén a magyar színészek közvetítése útján.

2017_08_14_debrecen_szinhaz_01

Az első magyar nyelvű színielőadás 1790. október 25-én volt Budán. 1798. augusztus 1-jén Debrecenben báró Wesselényi Miklós Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társasága tartja az első magyar nyelvű színielőadást a Fejér ló vendégfogadó szekérszínében emelt deszkaszínpadon. A játékszín 1811-ben leégett. 1810-ben a Cegléd (ma Kossuth utca) sarkán lévő Varga színben tartja előadásait az Erdélyi Játszó Társulat, majd 1835-ben a szomszédos új Fejérló vendéglő nagytermét veszik bérbe, de ez túl drága a társulatnak. Ezt követően az akkori Harmincas köz udvarán kialakított térben, a magtárban (ma Batthyány u. 17- 19.) folytak az előadások 1861-ig. Ez volt a Nánássy-féle játékszín. 1861-ben Reszler István tenorista saját költségén „fedett színkőrt”, azaz deszkaszínházat épít a Péterfia u. 4. szám alatti házban. Az itteni társulat ment át a felépülő új kőszínházba.

2017_08_14_debrecen_szinhaz_02

Debrecenben a szabadságharc bukása utáni időszakban a színházépítés kormányhatósági engedélyezésének ügye központi kérdés volt. 1852–53-ban színház építésére tesz felterjesztést a kormányzathoz a város vezetősége, de elutasítják. 1854-ben Állandó Színügyi Bizottság alakul,amely javaslatot tesz a Cegléd utca két telkének a kiválasztására az új színház építésére. 1858- ban a kormányzati főhatóság elvi engedélyt ad a színház építésére, a Színügyi Bizottság felkéri Ybl Miklóst a színház tervezésére. 1859-ben Ybl tervét, a Cegléd u. tengelyébe helyezett színházat – (a mai Vörös templom helyén) – távolinak és drágának tartják, ezért nem fogadják el. A Színügyi Bizottság a színház telkének a Cegléd u. 20–21. számú telket jelöli ki, amelyet Ybl is elfogad. A telek egy részét a Komáromy Csipkés György házának telkéből veszik el. Ybl újabb tervet készít a Cegléd utcai telekre, amelyet elvileg elfogadnak. 1861 márciusában a Közgyűlés kimondja, hogy a színszínház építését még ez évben el kell kezdeni, és 150 000 Ft költséggel két év alatt fel kell építeni. Versenytárgyalást írnak ki az építésre és felkérik Szkalnitzky Antal építészt is tervkészítésre. Ybl ennek ismeretében elfoglaltságára hivatkozva visszalép a munkától. Szkalnitzky néhány hét alatt elkészíti a vázlatait, amelyet a város tetszéssel fogad. 1861 június 15-re elkészülnek a végleges tervek 144 530 Ft-os előirányzattal.

2017_08_14_debrecen_szinhaz_03

A Színház építéséhez az építési anyagot a város biztosította, a kivitelezést Vecsey Imre debreceni építőmester végezte 101 500 Ft-ért. A szerződés szerint 1863-ra kellett befejeznie az építkezést. de fizetési gondok miatt két évet csúszott az átadás. Vecsey mindvégig kitűnően látta el feladatát a Színház építésekor, gyakran kölcsönzött pénzt az építkezés érdekében. Szkalnitzky a pénzszűke miatt az eredeti tervekhez képest egyszerűsíti az oldalhomlokzatokat, kisebb nyílásokat alkalmaz. 1864 őszére már áll a Színház és megkezdődnek a belső tér és a homlokzat kialakításának végső munkái. 1865 őszére megnyitásra készen állt a Színház. Az ünnepélyes megnyitó 1865. október 7-én volt. Reszler István igazgató beszédét követően Jókai ünnepi prológját Jókainé Laborfalvi Róza szavalta el, majd a Himnusz és a külön ez alkalomra írt ünnepi nyitány elhangzása után Katona József: Bánk bán című előadását láthatta a közönség.

Szkalnitzky Antal a színházat úgy külsejében, mint belső enteriőrjében a nemzetinek tartott romantikus építészeti stílusban bizánci és mór stíluselemekkel tervezte, áttört, arabeszkszerű motívumrendszer jellemzi az épületet, akárcsak Feszl Frigyes Pesti Vigadó épületét. Az épület tagolt tömegű, hangsúlyos középrizalittal. Ünnepélyes kocsifelhajtó vezet a bejáratot hangsúlyozó, hármas nyílás tagolású portikuszhoz, amely felett az emeleti büfé áttört, csipkézett mellvédű terasza van. A földszinti előcsarnokból széles lépcsősor visz a nézőteret körülölelő folyosóra, ahonnan a karzatokra vivő lépcsőházak nyílnak. A karcsú, vasoszlopokra támaszkodó három karzatszintet magába foglaló épület építése idején az ország legnagyobb színpadával rendelkezett. Az épület leghangsúlyosabb eleme az öt nyílástengelyes középrizalit, mindkét oldalán az emeleti szinten szobor fülkével, amelyhez a csatlakozó oldalszárnyakon két-két szoborfülke van. A baloldalon Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc és fölül Vörösmarty Mihály, a jobb oldalon Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és fölül Kisfaludy Károly található. Az épület tetejének széleire két, művészetet jelképező allegorikus nőalak került. A szobrokat Marschalkó János szobrászművész készítette. Az 1962-es felújítás idején az erősen megrongálódott szobrok a múzeumba kerültek és helyükre új, ugyanezen költőket ábrázoló alkotásokat helyeztek a fülkékbe. A főhomlokzat felső részén, középen, Debrecen város címere látható, Halász László munkája. Szkalnitzky az épület elé öntöttvas lámpákat és kerítést is tervezett. A kerítést az 1920-as években elbontották, és a Simonyi utca 34. számú villaépület elé került. Belül a színpadnyílás felett, teljes szélességben hét jeles színészünk arcképét örökítette meg Telepy Károly: Szerdahelyi József, Megyeri Károly, Fáncsy Lajos, Kántorné, id. Lendvay Márton, Szentpétery Zsigmond, Udvarhelyi Miklós. A falak díszítése Koch Henrik (Szkalnitzky társa) feladata volt. A díszítő festést id. Teucher Károly készítette.

1869-ben a kisszínpad mögött bővítésre került az épület. A Varga Ferenc debreceni építőmester által készített új szárnyban díszletraktárat és festőműhelyt alakítottak ki. 1898-ban tűzbiztonsági szempontból, menekülőutak biztosítása céljából két új toldalék lépcsőházat építettek az előtérből nyílóan. Ebben az időben már a teljes homlokzat felújításra szorult. 1905-ben új toldalékokat építettek ruhatár céljára mindkét oldalon – az új lépcsőház és az öltözők között. A nézőteret jelentősen átalakították. Megszüntették a földszinti állóhelyeket, új zsöllyéket és családi páholyokat alakítottak ki. 1916-tól az addig Városi Színház fennállásának 50. évfordulója alkalmából felvette Csokonai Vitéz Mihály nevét. Ettől az időtől kezdve mint Csokonai Színház működött tovább. 1930-ban az épületet kívülről teljesen felújították, a homlokzat kőporos vakolatot kapott. A belső tereket részlegesen felújították: újra festették a nézőtér oldalfalait és a páholyok mellvédjeit. A színház eredeti belső díszítő festése elpusztult, a Szkalnitzky által megálmodott összhang elveszett.

2017_08_14_debrecen_szinhaz_04

A világháborút kisebb sérülésekkel átvészeli a Színház, a becsapódott bomba szerencsére nem robbant fel, amely nagy károkat okozhatott volna. 1952-ben a régi díszletraktár alatt pince létesítésével asztalos műhelyt alakítottak ki. 1953-ban a hátsó homlokzaton toldalék építményeket létesítettek. A keleti oldalon kibővítették a díszletraktárat, a nyugati oldalon pedig új gyakorlótermet alakítottak ki. Átalakították a színpadot is. Vasbeton padlószerkezetet készítettek és a forgó színpad süllyesztett beton teknőbe került. A tetőszerkezetet és a zsinórpadlást vasszerkezetűre cserélték. 1961-ben az átalakítások miatt egy évig szüneteltek az előadások. A teljes nézőteret felújították, korszerű 698 ülőhelyes nézőterét létesítettek. A büfé falfestését élénk színekkel restaurálták. A tönkrement mennyezeti freskókat – a még látható részletek alapján – újból megtervezte Szervánszky Jenő. A hatalmas körcikkekre és szeletekre osztott mennyezetközép négy szélén, kör alakú mezőben emblematikus díszeket – lant, hegedű, fuvola, álarc – látható. 1962 őszén nyílt meg újra a Csokonai Színház, korszerű színpadi és világító berendezésekkel. 1965. október 7-én ünnepeltük a színház megnyitásának 100. évfordulóját – a Bánk bán operával.

2017_08_14_debrecen_szinhaz_05

Az 1970-es évektől kezdődően tervezték a Színház teljes rekonstrukcióját, amelyre 1978-ban került sor és négy évig tartott. A felújítás utáni technikai adatok: A színpad 240 m2, forgószínpados, zsinórpadlással. A színpad szélessége: 19 m, mélysége: 15 m, magassága: 9 m, a zsinórpadlás magassága: 18 m, a forgószínpad átmérője 12 m. Az ünnepélyes átadásra 1982. november 10-én került sor, Verdi: Nabucco című operájának díszelőadásával. A ’90-es évek közepére kiderült, hogy az átalakítás során alkalmazott utólagos vízszigetelési és vakolási eljárások nem voltak megfelelőek, nem működtek, és az alapfalakon sok roncsolást okoztak. 1996-ban a teljes homlokzat rekonstrukciós tervezésére került sor. A homlokzat helyreállítása 1999 januárjára készült el. Az épület körüli díszburkolat, térvilágítás, kő mellvéd kerítés terveiből csak a színház főhomlokzatáig történt meg a kivitelezés 2000 végére. Időközben kiderült, hogy a szakszerűtlen kivitelezés miatt a nyílásokat keretező tagozatok egy része meglazult, biztonsági szempontok miatt jó részüket lebontották. Ugyanez történt a díszburkolat csúszásmentesítő akciójával is. 2015-ben az épület körül díszburkolatot és a színház mögött „Ady-parkot” létesítettek. A színház 150 éves jubileuma után a Kormány az 1689/2016 (XI. 29.) számú rendelettel a színház teljes külső és belső rehabilitációs felújítására 6 350 millió Ft-ot határozott meg. A tervek szerint 2017 decemberében költözik ki a színház és a 2019/20-as színházi évadot már az új épületben kezdi meg a társulat..

Gellér Ferenc


Hírek Közérdekű Magazinunkból Vendéglátás

Az Ön hozzászólása

Kötelező bejelentkezve adja meg véleményét.

Városközpont

Üdvözöljük a városközpontok honlapján. Célunk, hogy bárhová utazzon is az országban, minden nagyvárosban könnyedén eligazodjon a legjobb belvárosi üzletek választékából, értesüljön az akciókról, programokról, tudjon egy jó vendéglátó helyet választani.
Ha olyan üzletet talál amit érdemesnek lát megjelentetni választékunkban, ajánlja nekünk most.


Városközpont

"Városközpont: nem plaza, hanem a legnagyobb és legszebb bevásárlóközpont"

Béta

A béta felirat a városnév mellett azt jelenti, hogy az adott városközpont üzletállománya még feltöltés alatt áll, ezért hiányos, esetleg pontatlan információt is tartalmaz.

Debreceni Városközpont Magazin:

Tekintse meg a Városközpont magazin e-havi számát:

Magazin