Menü

 

Magyarország

Múltunk – Volt Osztrák-Magyar Bank

multunk_cikk_2017_12_14

(Oroszországi Föderáció Főkonzulátusa)
Arany János utca 1/B.

Magyarországon a 19. század elején a jegybanki feladatokat I. Ferenc császár rendelete alapján az 1816. jún. 1-gyel alapított Osztrák Nemzeti Bank látta el, amelynek fiókintézetei voltak Magyarországon is. Az 1848–49-es szabadságharc idején a Független Magyar Kormány a jegybanki feladatokat a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra bízta, de a szabadságharc bukásával ez is elveszett. Az Osztrák Nemzeti Bank Debrecenben már 1856-ban kirendeltséget működtetett, a pesti fiók jóváhagyta a debreceni leányintézet igazgatóinak és cenzorainak megválasztását. A bank szabadalmát többször meghosszabbították, így még a kiegyezés után is ellátott banki feladatokat.

multunk_cikk_2017_12_14_01

Az 1867-es kiegyezés után létrejön a dualista állam, az Osztrák- Magyar Monarchia. Hosszas egyezkedés után Magyarországon az 1878. XXV.t.cikk, illetve az 1878. jún. 27-ei osztrák törvény alapján létrejön a paritásos alapon működő Osztrák-Magyar Bank 1878. szept. 30-án. A bank intenzív terjeszkedését mutatja, hogy 1896-ban a Magyar Korona Országaiban 204 bankhelye volt. A bank 1890. dec. 18-án Debrecen városának 4.737.900 Ft jelzálogkölcsönt biztosított, míg 1893-ban a debreceni fiók 138.000 Ft kölcsönt ad a városnak. Az Osztrák-Magyar Bankok főnökei 1899. máj. 22-én Debrecenben tartották értekezletüket. A debreceni bankfiók a Piac u. 7. épületben volt, a Vecsey Imre tervezte 9. számú épület mellett. A bank igazgatója Kernhoffer József, helyettese Naubauer Sándor volt. Az Osztrák-Magyar Bank kormányzóját, Bilinszkyt 1900 júniusában a város Simonffy Imre polgármester vezetésével fényes külsőségek között fogadja. A fogadáson elhangzik az önálló magyar jegybank óhajtása, valamint hogy az Osztrák-Magyar Bank debreceni fiókja részére palotát akarnak építeni. A 19. század végi, 20. század eleji városi bankok palotaszerű kialakítással épülnek, az antik építészeti elemek újbóli alkalmazása, az időtállóság, a hatalmat sugárzó biztonság kifejezési formája. Az épületek a késői historizmus jegyében neoreneszánsz, neobarokk vagy klasszicizáló formaképzésűek (1901. Kaposvár, 1902. Debrecen, 1904. Kolozsvár, 1905. Budapest, 1911. Nyíregyháza, 1912. Békéscsaba, stb. Osztrák-Magyar Bankok.) A debreceni Osztrák-Magyar Bank palotája az egykor Kádas u., majd 1899-től Arany János utcában épül fel a Piac u.–Arany János u. sarkán 1860-ban épült Szkalnitzky Antal által tervezett, Csanak József kereskedő háza mellé. Az épületet Tóth István debreceni építész tervezi. Tóth a város elismert építésze, sok középület tervezője, vagy fővállalkozó kivitelezője (Új Zenede, Tisza palota, a Városháza átalakítása, az Iparkamara Piac u-i palotája, a Kistemplom toronybástyája, stb.). A Bank építési engedélyét 1901. okt. 8-án adja ki a város. A Debreczen Újság 1902. júl. 30-ai számában beszámol a bankpalota közelgő befejezéséről, a díszes kerítésről és belső terekről, amelyekbe a bank augusztusba beköltözik, de az avatási ünnepséget csak valószínű szeptemberben tartják meg, amelyre várják Bilinszky bankkormányzót is. Debrecen város történeti kronológiájában Gazdag István közlése szerint 1902. aug. 1-jén ünnepélyesen felavatták az Osztrák-Magyar Bank fiókjának Arany János utcai palotáját.

multunk_cikk_2017_12_14_03
multunk_cikk_2017_12_14_02

A magas lábazatú, díszes kovácsoltvas kerítéssel védett telek, két – kőpilonok közötti – kapuzaton közelíthető meg. A banképület szigorúan szimmetrikus alaprajzi kialakítással, alagsor, magasföldszint + emeletes szint elrendezéssel létesült, 41,5 m-es utcafronti hosszal és 15,15 m-es szélességgel. Az épület U alaprajzi elrendezésű, az udvar felé megjelenő oldalszárnyak 6,70×3,40 m mélységűek. A szimmetriatengelyben az utcafronti főhomlokzaton erőteljes 17,2 m-es középrizalit, míg az udvar felé a főlépcsőház 7,40 m széles tömege lép ki a homlokzati síkból. A középszárnyban a főlépcsőházhoz kapcsolódó oldalfolyosóról közelíthetőek meg a bank helyiségei, a bank főbejárata a szimmetriatengelyben lévő gazdag tagozatképzésű kapun keresztül nyílik, és egy közel 3 méter széles, 16 kőlépcsővel és gazdag stukkódíszekkel alakított előtéren keresztül jutunk a 2,50 m magasan lévő földszintre. Az előtér és a földszinti folyosó között nagyméretű, szecesszív hatású maratott mintás üvegezésű ajtó van, amelyen keresztül a lépcsőházi előtérbe jutunk. Az előtéri folyosó padlója mintás terrazzo burkolatú, mennyezete, oldalfali, nyaláskeretező tagozatai neoreneszánsz formákkal gazdagon díszítettek. A magasföldszintről az emeletre vivő háromkarú márványlépcsőt két dór márványoszlop gyámolítja, mint egy fogadó kapuzatot képezve a bejárat felé. Az emelet leghangsúlyosabb része a 7,70 m széles, 16 m hosszú pénztárcsarnok, amely a szimmetriatengelyben helyezkedik el, 4,80 m belmagassággal, kiemelkedve az emeleti helyiségek szintjéből. A pénztárcsarnokba váró előtereken keresztül lehetett bejutni, nagyméretű szecesszív kialakítású maratott mintás üvegezett ajtón keresztül. A pénztárcsarnok egyik végében volt a kifizetőpult, amelyhez a szomszédos trezor ajtaja kapcsolódott, a másik oldalon a főnöki szoba ajtaja nyílt. A pénztárterem reprezentatív kialakítású volt, mintás tapétával díszített oldalfalak, ívezetes – tagozatos tükörbetétes festett mennyezettel. A terem két végében zománcozott vaskályha volt. Az épületben továbbá a bank ügyviteli helyiségei, tárgyalóterem, trezor, irattárak, valamint a bankigazgató lakása volt. Az Arany János utcai főhomlokzat historizáló-neobarokk palotahomlokzat, a magasföldszint + emeletes épület 4+5+4 nyílástengelyes kialakítású.

multunk_cikk_2017_12_14_04

Az alagsori szint erős, rusztikus, kváderes kialakítású, lezáró lábazati párkánnyal, míg a magasföldszintes rész finomabb kváderezésű, keretezetlen szegmensívű nyíláskialakításokkal. A magasföldszinti homlokzati felületet erőteljes osztópárkány zárja le. Az emeleti ablakok gazdag tagozatos nyíláskeretezésűek, erőteljes timpanon lezárású szemöldökkel. A homlokzat kiemelt díszítésű része az öt nyílástengelyes középrizalit, amelyben a két szélső nyílás kis tagozatkiülésű önálló, keretet adó homlokzati sávot képez.

multunk_cikk_2017_12_14_05

Az emeleti szint fölött végigfutó erőteljes fogazott főpárkány a középrizalitban díszes attika lezárású, ahol a keretező homlokzati sávokat íves tetőfelépítmény alakítja az attika részeként. A nyeregtetős fedélszékből kiemelkedik a középrizalit manzárd tornyokkal közrefogott tetőzete és a szimmetriatengelyben megjelenő attikai felépítmény. A vesztes világháborút követően az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlik, a Trianoni békeszerződés 189. cikkelye Magyarországnak, a Saint-Germain-en Laye békeszerződés Ausztriának előírta, hogy a szerződés aláírását követő napon meg kell kezdeni az Osztrák-Magyar Bank felszámolási műveleteit. A dualista államstruktúra vezető állami bankja 1920-ban bejelentette a felszámolását. 1921. aug. 1-gyel megalakul a Magyar Királyi Jegyintézet, majd 1924. jún. 24-én létrejön a Magyar Nemzeti Bank részvénytársaság formájában. Az Arany János utcai Osztrák-Magyar Bank a Nemzeti Bank fiókintézeteként működik 1933-ig. A Déri téren 1933 októberére felépül a Magyar Nemzeti Bank új bérpalotája Hübner Tibor budapesti műépítész tervei alapján. Hübner megbízást kap az Arany János utcai épület átalakítására is. Az 1935. május hóban jegyzett terv neve „A Magyar Nemzeti Bank Debrecen Arany János utca 1/B. számú bérházának átalakítási terve.” A bérház-kialakítási terv a földszinten két nagyméretű cselédszobás lakást tervez, az emeleten hármat. A nagyméretű emeleti pénztárcsarnokot három részre felosztja, a belmagasságát álmennyezet behúzásával lecsökkenti, elfedve az egykor reprezentatív kialakítást. 1940-ben benzinkutat létesítenek a telken, az épület alagsorában óvóhelyet alakítanak ki. A KISZ 1957-es megalakulását követően az évtized végétől 1981-ig a KISZ Bizottság irodái vannak az épületben, az emeleti szinten a megyei, a földszinten a debreceni és a járási irodák. 1981-ben a Szovjetunió Konzulátusa veszi birtokba az épületet, az új funkciók szerinti kialakítást a KELETTERV mérnökei készítik, az építésztervező Schmidt Tibor volt. Az épületben új lépcsőházat is kialakítanak, független külső, előlépcsős bejárattal az udvar felől. A külső homlokzat eredetiségét a tervező megőrizte. Debrecen máig egyik legszebb épülete az Oroszországi Föderáció Főkonzulátusának ad helyet.

Gellér Ferenc
Az archív épülettervek a DMJV Polgármesteri Hivatal Mikrofilmtárának, az archív épületbelsők fotói a Déri Múzeum tulajdona.


Hírek Közérdekű Magazinunkból ,

Az Ön hozzászólása

Kötelező bejelentkezve adja meg véleményét.

Városközpont

Üdvözöljük a városközpontok honlapján. Célunk, hogy bárhová utazzon is az országban, minden nagyvárosban könnyedén eligazodjon a legjobb belvárosi üzletek választékából, értesüljön az akciókról, programokról, tudjon egy jó vendéglátó helyet választani.
Ha olyan üzletet talál amit érdemesnek lát megjelentetni választékunkban, ajánlja nekünk most.


Városközpont

"Városközpont: nem plaza, hanem a legnagyobb és legszebb bevásárlóközpont"

Béta

A béta felirat a városnév mellett azt jelenti, hogy az adott városközpont üzletállománya még feltöltés alatt áll, ezért hiányos, esetleg pontatlan információt is tartalmaz.

Debreceni Városközpont Magazin:

Tekintse meg a Városközpont magazin e-havi számát:

Magazin