Menü

 

Magyarország

Múltunk – Az evangélikus templom a Miklós utcán

multunk_miklos_utca_evangelikus_templom_vk_00

Közel öt évszázada Debrecenben is megjelentek a hitújítást valló papok, de a reformáció itteni kiteljesedéséig, 1552-ig még a ferencesek és az új tanokat hirdetők felváltva prédikáltak a mai Nagytemplom helyén volt Szent András templomban. Az 1530-as években – a hagyomány szerint – Bálint pap volt az első, aki Luther Márton híveként lett debreceni prédikátor. Az őt váltó Radán Balázs, és utóda Dévai Bíró Mátyás is még evangélikus volt. Utóbbit egyenesen „magyar Luther”-ként emlegették.

A debreceni evangélikusok
A 16. század második felében fokozatosan kálvinistává lett városban egészen a 18. század végéig nem adnak hírt magukról az evangélikusok. Közel két és fél évszázad eltelt, amikor 1796. december 11-én ismét evangélikus istentisztelet volt Debrecenben, amelyen Tokajból érkezett lelkész, Budaeus György prédikált Thürring Lipótné házánál. A városi népességben magát evangélikusnak vagy ágostainak valló, nagyjából 200 fős közösség 1810-ben a „Mikós utca sarkán” vett bérbe egy helyiséget imaterem céljára, ahol a szertartást, állandó lelkész híján a hívek maguk végezték. 1821-ig évente csupán egy-két alkalommal Tokajból, Nyíregyházáról, Nagyváradról érkezett vendéglelkészek prédikáltak itt a gyülekezetnek. 1849-ben, a szabadságharc végzetes debreceni csatáját követően a győztes cári és császári csapatok kirabolták az imatermet, és a berendezését tönkretették. A hontalanná lett evangélikusokat „a reformátusok gondozták” ekkoriban. Szervezett életükről nem tudni, de számukról a népszámlálások tudósítanak. 1869-ben a 46 ezer főt számláló Debrecenben 564 lakos vallotta magát ágostai evangélikusnak. Évtized múlva is szinte pontosan ugyanennyien voltak (565 fő), amikor a Református Kollégium oratóriumában 1882. november 12-én a debreceni gyülekezet anyaegyházközséggé alakult.

multunk_miklos_utca_evangelikus_templom_vk_01

Az iskolai lépcső terve, 1887 Ekkortól kezdték az anyakönyv vezetését, és béreltek imateremmé alakítható helyiséget a Kossuth (akkor Cegléd) és Sas utca sarkán. „1883-ban Materny Lajos nyíregyházi okleveles lelkész kitartó szívóssággal fogott az egyházközség szervezéséhez.” A fejlődés látványos jeleként 1886-ban már orgonájuk is volt, amikor a Piac utca végére, szintén egy bérelt, de már nagyobb házba költöztek. Itt, a földszinten kezdte el a tanítást az iskola két tanítója. Fölöttük, a ház emeletén az imaterem kapott helyet. A végleges otthon keresése ezzel nem ért véget: még ugyanabban az évben megtalálták, és sikerült is megvásárolniuk a Miklós utca elején mai telküket templom, parókia és felekezeti iskola céljára.

A templomépítés
A Miklós utca 3. sz. alatti épületbe azonnal áttelepítették az elemi iskolát, ahol 1887-ben külső, „kényelmesebb oldallépcsőt” készítettek, és elkezdődött a többi létesítmény tervezgetése is. A nagy feladat, a templom megvalósítása érdekében 1888-ban alakult meg az egyház tagjaiból a templomépítő bizottság. Felkérték Szikszay Lajos helybeli építőmestert a tervek elkészítésére. A hivatalhoz benyújtott rajzok alapján Debrecen szabad királyi város tanácsa az 1889. május 6-án tartott ülésén adott építési engedélyt „az ágostai hitvallású evang: egyház kérvénye” alapján a templom felépítésére, és a meglévő épületben lakás kialakítására. Az utcafronton álló templom elhelyezéséhez a város szabályozási előírásának megfelelően a telek utcai vonalát ki kellett egyenesíteni. Az így a Miklós utcához csatolt földterületért 12 forint és 35 krajcárt fizetett az építtetőnek a városi pénztár. A templomépítés egyik fő támogatója özvegy Deme Mihályné volt, aki egymaga 500 forintot adott erre a célra. (Az összeg jelentőségét jól érzékelteti, ha tudjuk, csupán 100 forint hiányzott ahhoz, hogy a torony is felépüljön.) További forrást jelentett, hogy Materny Lajos lelkész „személyesen szerezte meg a Gusztáv Adolf Egyesület évekig tartó támogatását.” Az anyagi lehetőségek miatt egyelőre torony nélkül épült templom kivitelezője is Szikszay Lajos építőmester volt. A Miklós utcával párhuzamos templomhajót az épület déli, utcai falába helyezett 5, félkör záródású ablak világítja meg. Az északi oldalra a sekrestye épült fel. A hosszúnak igazán nem mondható előkészítő munkálatokat rendkívül gyors megvalósítás követte. A kivitelezés 1889 májusában kezdődött és négy hónappal később, augusztusban készen állt az épület. A templom 21 x 8,3 m külső, és 7,7 x 18,9 m belső mérettel épült fel. Az udvarból nyíló főbejárattal szemben, a templomhajó nyugati végéhez épült fel az oltár. A „négy dór oszlopos klasszicista, timpanonnal záródó oltár közepére helyezték el Haranghy Jenő sötéttónusú oltárképét. A szájhagyomány szerint a művész az adományozó Nagy Józsefet festette az oltárképre (Jézusként), és a két mellékalak, az angyalkák arca pedig Nagy József leányainak arcvonásait őrzik.”A bejárat fölött Kiss Mór és felesége adományából tábla emlékeztet az építkezésre: „Isten dicsőségére emelte és helyezték el az Ág. Hitv. Egyház – 1889” „A homlokzatra kidomborított latin kereszt nyert elhelyezést, e fölé, a homlokzat csúcsára Hannel Sámuel adományozott egy csillagot”, amelyet Kulcsár Mihály egyháztag aranyozott be. A debreceni evangélikusok első templomát „1889. szeptember 1-jén Zelenka templom és az iskola Miklós utca felőli homlokzatát. 1944-ben, a szomszédos épületet ért bombatalálat miatt a szilánkok megrongálták az egyemeletes, ötszobás lelkészlak udvari falazatát, tetőzetét és a légnyomás 50%- ban elpusztította az üvegezést. A károkat az egyházközség hozta helyre. A hamarosan bekövetkező államosítások úgy érintették az egyházközséget, hogy az államé lett az iskolaépület, de a telek végül megmaradhatott az egyház tulajdonában. Az egyházi élet szempontjából nem éppen kedvező irányú politikai változásokra jellemzően rohamosan csökkent a hitüket nyíltan felvállaló hívők száma. Amíg 1956-ban még 1850 fő, addig 1975-ben csupán 866 fő vallotta magát evangélikusnak a rohamosan növekvő népességű Debrecenben.

Az orgona
A templom építésekor a főbejárat fölötti karzatra Docekal József orgonaműves szerelte át a Piac utcai imateremből az orgonát. „1925-ben ezt a régi, többször áttelepített orgonát eladták a kölcsei gyülekezetnek”. Helyén az 1925. november 8-án Geduly Henrik püspök által felszentelt két manuálos, pedálos új orgona került, amelyet a budapesti Rieger cégtől vásároltak meg. A hívek számára igen kedves hangszer az ezredfordulóra teljességgel javíthatatlanná vált. A presbitérium 2003-ban döntötte el, hogy megtartják a régi orgonaszekrényt, és abba építtetik be az új orgonát. A nem könnyű építési feladatot Paulus Frigyes budaörsi orgonaépítő mester végezte el. A 14 regiszteres két manuálos korszerű mechanikus orgonát Fabinyi Tamás püspök szentelte fel 2008. január 13-án.

multunk_miklos_utca_evangelikus_templom_vk_02

A torony és a harangok
A hívek a torony nélkül épült templom felszentelése után sem tettek le torony és harang megvalósításáról. Az adományok egyre gyűltek, de az első világháborút követő infláció „elvitte” a pénz értékét. A későbbiekben pedig az újabb világháború, Debrecen bombázása miatt kellett anyagi áldozatokat hozni. A sérülések helyreállítását követő államosítás, az egy telken lévő állami iskola és templom a hitéletre is nyomasztó hatást gyakorolt. Csupán kisebbnagyobb felújításokra telhetett. Így pl. 1970–71-ben a Nemes Géza tervei szerinti épületrenoválás, majd 1974-ben a belső festések történtek meg. A régi álom, a torony megvalósítására először 1991-ben körvonalazódott valós lehetőség, amikor dr. Nemesné dr. Nagy Erzsébet megalapította az Evangélikus Gyülekezet Harangszóért Alapítványt. „Az alapítvány és az adakozók áldozatvállalása nyomán” összegyűlt anyagiakra támaszkodva a gyülekezet elhatározta a templom kibővítését. A presbitérium elképzeléseit megvalósító Bagi Tibor építészmérnök tervei szerinti toronyépítést 1995 szeptemberében engedélyezte a hatóság. A templomhajóhoz udvar felől csatlakozó, és annak tengelyéhez illesztett 5 x 4,15 m méretű, 22,75 m magasságú torony és benne a magyar világszabadalom, egy alumíniumharang felavatására 1997. szeptember 28-án került sor. Az egyház birtokába visszaadott iskolával ismét egységes használatba került a teljes telek, így az ezredfordulót követő években fokozatosan el lehetett távolítani a főépületekhez ragasztott, oda nem illő toldalékokat. Megvalósulhatott az iskola felújítása és a lelkészi épületen a tetőtér beépítése is. Az alapítvány és az adakozók további áldozatvállalása nyomán napjainkban, 2014. január 26-án, az ökumenikus imahét záró eseményén ismét ünnepelhetett a debreceni evangélikus közösség. A hitközség megbízása alapján elkészült Gombos Miklós harangöntő mester 160 kilós bronzharangja. Az ünnepi istentiszteleten Fabinyi Tamás evangélikus püspök szentelte fel az új harangot, amely ezentúl az alumínium haranggal együtt hívogatja a hívőket a templom tornyából.

Papp József

(Források: Szűcs Ernő, http://degy.hu)


Közérdekű Magazinunkból

Az Ön hozzászólása

Kötelező bejelentkezve adja meg véleményét.

Városközpont

Üdvözöljük a városközpontok honlapján. Célunk, hogy bárhová utazzon is az országban, minden nagyvárosban könnyedén eligazodjon a legjobb belvárosi üzletek választékából, értesüljön az akciókról, programokról, tudjon egy jó vendéglátó helyet választani.
Ha olyan üzletet talál amit érdemesnek lát megjelentetni választékunkban, ajánlja nekünk most.


Városközpont

"Városközpont: nem plaza, hanem a legnagyobb és legszebb bevásárlóközpont"

Béta

A béta felirat a városnév mellett azt jelenti, hogy az adott városközpont üzletállománya még feltöltés alatt áll, ezért hiányos, esetleg pontatlan információt is tartalmaz.

Debreceni Városközpont Magazin:

Tekintse meg a Városközpont magazin e-havi számát:

Magazin