Menü

 

Magyarország

Lendület és nemzeti formakincs– szecesszió

megyehaza2

A 19-20. század fordulóján a művészetben új stílus gyökeresedett meg. A képzőművészetben és az építészetben egyaránt a történelmi múlttól történő elszakadást, egy új, modern, lendületes,  a szabadságot eszményítő  életet jelenített meg. A szecesszió  az olykor túlburjánzó  kígyózó ornamentika  és a nagyvonalú stilizálás  eszközével élve kerülte az  egyenes vonalakat, de még  merev szögben törő felületek  is elképzelhetetlenek voltak.  A szabályos geometriai  formák helyett a szabadság élményét nyújtó, a szaba  növekedést, a lendületet szimbolizáló formavilágot helyezte előtérbe, miközben  a hazai szecesszió igyekezett a nemzeti formakincset  is megőrizni, beépíteni az építészeti alkotásokba.

A szecesszió nevét a latin kivonulás, elszakadás – secedo, secedere – szóból származtatjuk. Amint ebből is látszik, az új stílus gyökeresen szakított a múlttal, a történelemben korábban már virágzott, majd felújított eszköztárral és formavilággal újra megjelenő stílusokkal. Az iparművészetben és a képzőművészetben megjelenő és ott megerősödő mozgalom a frissességet, az üdeséget, és a lendületességet honosította meg a korábbi sematizmus és a merevséget akadémiai magasságokba emelő ideák helyett.

 

Angliából indult

A szecesszió gyökerei elsőként a 19. század közepén Angliában alakultak ki. John Ruskin teoretikus volt az, aki elsőként hangsúlyozta: meg kell újulni, ennek eszköze pedig nem lehet más, mint visszatalálni a kézművességhez, az egyéni iparosok tudásához. Ahhoz az őszinte korhoz, amikor még az anyag tiszteletén alapultak a mesterségek. Az ige hamar követőkre talált, a mozgalom gyorsan terjedésnek indult, majd rövidesen meghonosodott a csatorna túlpartján is. A kezdetben iparművészeti mozgalom hatása rövidesen a teljes századfordulós művészeti életet áthatotta. A kínálkozó lehetőséggel a mesterek – egyéniségüktől függően – más-más módon éltek. Volt, akinél a funkcionális alakítás, másoknál a korszerűséget hangsúlyozó dekoratív forma került előtérbe. S voltak olyanok is, akik szinte képlékeny anyagként kezelték az épületet, s a plasztikus forma kifejezőerejét juttatták érvényre. Az építészet addigi történelme során soha nem volt annyira sokszínű, mint a szecesszió idején. Az alkotók szándéka szerint most minden feladat megismételhetetlenül egyedi volt, s megoldása a feltételekhez illően egyéni.

iparmuveszeti

Ornamentika a homlokzatokon

A szecesszió vágya a homogén stílus megteremtése volt. Ha nem is teljes mértékig, célját megvalósította. Mégpedig elsősorban azokban az irányokban, ahol egyértelműen az ornamentika dominált. A szecesszió építészetében két egymással opponáló tendencia érvényesült. Az egyik inkább csak néhány felületi formajegyben hordozta a kor bélyegét, a másik az ornamentális, festői elemeket hangsúlyozta. A szecesszió az építészetben olyan formanyelvet teremtett, amely a tervezésben szinte korlátlan szabadságot adott, s alkalmas volt egyedi feladatok hangsúlyozottan egyéni megoldására. A szemléletnek ez a nagy jelentőségű változása nyitotta meg az utat a modern építészet fejlődése előtt.

 

Lechner, a szecesszió királya

A magyarországi szecessziós építészet alkotásai az 1890-es években tűntek fel először. A stílus jó húsz évig, az első világháború kezdetéig virágzott. Kiemelkedő képviselője volt Lechner Ödön, aki behatóan tanulmányozta a magyar népművészetet, majd a keleti népek művészetét, s azok motívumaiból merítve teremtett egy nemzeti jellegű szecessziós díszítőstílust. Jeles alkotása Budapesten a Magyar Iparművészeti Múzeum, a Magyar Földtani Intézet székháza és a Postatakarékpénztár épülete. Lechner tervei és épületei a korszak több meghatározó építészére, Lajta Béla és Kós Károly munkásságára is jelentős hatást gyakoroltak. Budapesten a szecesszió igen jelentős középülete még a Gresham-palota, a Zeneakadémia és a Gellért fürdő épülete is.

gellertfurdo

Paloták és bérházak Debrecenben is

Bár a stílus csak alig két évtizedig virágzott, mégis Debrecen építészeti örökségén is jelentős nyomokat hagyott, emblematikus épületek születtek ebben a korban. A gazdaság erősödésének, a folyamatos fejlődésnek köszönhetően az akarat mellett anyagi erőforrások is rendelkezésre álltak a hatalmas, mármár palota jellegű, többnyire közigazgatási funkciót betöltő középület, valamint bérház létrehozására. Debrecenben a szecesszió kiemelkedő alkotása a Megyeháza épülete. A Piac utcai tömb terveinek elkészítésére egy országos tervpályázat első díjának megnyerését követően kapott lehetőséget két budapesti építész, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos. A Hajdú vármegye székháza egészében és részleteiben, valamint díszítőelemeiben is olyan alaposan kidolgozott, hogy az valóban méltán reprezentálhatta mind a vármegyét, mind a szecesszió stílusjegyeit. Ahogyan arról már a korábbaikban szó volt, a szecesszió stílusa számos kortárs művészetben is meggyökeresedett.


megyehaza

Erre is példa a Megyeháza, hiszen mind Kernstok Károly egyedi ólomüveg ablakai, mind a Losonczi István kovácsmester kovácsoltvas kerítése, mind a homlokzat Zsolnay kerámia díszítései önmagukban is jeles alkotások. Bakó Irén így ír az épületről: „– A debreceni megyeháza Bálint-Jámborék egyik legnemesebb műve. Itt csak a díszterméről szólunk. Hatalmas fehér csarnok, amelybe Kernstock mester üvegablakai színesen viszik a verőfényt. Sötétre beeresztett és viaszkolt hársfa-lambériák s ajtók vágják el a nagy fehérséget. A vasbetonmennyezet szélesen ráborul a teremre. Finoman vésett, virágosán ornamentizált fehér gerendák kereszteződnek benne. Középütt hatalmas, hármas abroncscsillár, a négy szögletben egy-egy kisebb kétgyűrűs csillár függ le róla. Sárgarézből Kiszlingék öntötték Bálint-Jámbor terve alapján.” Ugyancsak ekkor épült az Aranybika szálló. A Hajós Alfréd és Villányi Lajos tervei alapján emelt épület máig rányomja a bélyegét a belvárosra, tömege, egyben részletgazdagsága is magán viseli a szecesszió legfontosabb stílusjegyeit.

kossuth

Jeles és feltűnő alkotás áll a Piac utca–Kossuth utca sarkán. A Debreceni Első Takarékpénztár épületét 1912-ben ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján építették. A homlokzati szobrok Somogyi Sándor alkotásai. A felsoroltakon kívül teljes egészében vagy szecessziós formaelemeket is tartalmazó debreceni középületek még:

  • Gambrinus köz két tükörépülete
  • Piac utca 26–28.
  • Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának tömbje
  • Kossuth utca 35–37.
  • Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola
  • Széchenyi utca 58.
  • Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság épülete
  • Kossuth utca 20.
  • Debreceni Köztemető ravatalozó-krematórium épülete

temeto

 

 

 

 


Hírek Kereskedőinknek Közérdekű Magazinunkból Szórakozás

Az Ön hozzászólása

Kötelező bejelentkezve adja meg véleményét.

Városközpont

Üdvözöljük a városközpontok honlapján. Célunk, hogy bárhová utazzon is az országban, minden nagyvárosban könnyedén eligazodjon a legjobb belvárosi üzletek választékából, értesüljön az akciókról, programokról, tudjon egy jó vendéglátó helyet választani.
Ha olyan üzletet talál amit érdemesnek lát megjelentetni választékunkban, ajánlja nekünk most.


Városközpont

"Városközpont: nem plaza, hanem a legnagyobb és legszebb bevásárlóközpont"

Béta

A béta felirat a városnév mellett azt jelenti, hogy az adott városközpont üzletállománya még feltöltés alatt áll, ezért hiányos, esetleg pontatlan információt is tartalmaz.

Debreceni Városközpont Magazin:

Tekintse meg a Városközpont magazin e-havi számát:

Magazin