Menü

 

Magyarország

Régi Városháza

  • piac20-1
  • piac20-16
  • piac20-15
  • piac20-14
  • piac20-13
  • piac20-12
  • piac20-11
  • piac20-10
  • piac20-9
  • piac20-8
  • piac20-71
  • piac20-6
  • piac20-5
  • piac20-4
  • piac20-3
  • piac20-2

Debrecen egyik legjellegzetesebb, klasszicista stílusú építészeti emléke. Az első városháza 1531-ben épült. A 16. századtól ez az épület volt Debrecen szíve. Élet és halál fölött döntött a széles jogkörrel felruházott magisztrátus, élén a főbíróval. A honatyák 1802-től akartak új városházát építeni, de pénz híján sem Péchy Mihály, sem Povolny Ferenc tervei nem valósultak meg. A ma látható épületet Ságody József kamarai mérnök tervezte. Az impozáns timpanonos-árkádos épületet 1843-ban adták át. Egyetlen dísz ékesíti a timpanont: a város címere. 1849-ben az épületben lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is. 1888-ban átalakították az épületet. A nyitott árkádsort befalazták, beablakozták, s függőfolyosóval kötötték össze a szomszéd épülettel, melyben akkor adóhivatal működött. Ezért nevezték el sóhajok hídjának. Az épület ma is városházaként működik.

 A város háza története

A Piac utca 20. számú telkén a négyutcás, klasszicista városháza Debrecen első és máig egyetlen, eredetileg is a városigazgatás céljára készült épülete. A közösség nagyberuházása hosszas előkészületek után, rendkívül elnyújtott kivitelezéssel valósult meg a 19. század első felében.

Az ősi városháza
A debreceni bíró, a választott testületek és a hivatal munkahelyét évszázadokon keresztül a takarékosság jellemezte. Egyebek mellett a vásártartásból, kereskedésből, a legelőkön nevelt töméntelen jószág után befolyt jövedelmek alapján gazdagnak tudott város egészen a 19. századig viszonylag keveset költött „közönséges” (városi tulajdonú) házaira és városszépítésre. Ősi székháza is egyemeletes lakóházak összeépítéséből bővülgetett évszázadokon keresztül a mai városháza helyén. A földszinten mindvégig 18-19 haszonbérbe adott üzlet volt, maga a hivatal az emeleten és az udvari (szárny)épületekben működött. A 18. század végére a főépület és az udvaron a „tömlöczház” összedőléssel fenyegetett.
1802 után, amikor a tűzvész újabb sérüléseket okozott, a hivatal jó részét ki is kellett telepíteni egyéb városi tulajdonú házakba.

Tervezés és építkezés
A város rangját is érzékeltető egyemeletes városháza első tervét a Református Kollégium és a Nagytemplom tervezője, Péchy Mihály készítette. Két évtized múlva, 1823-ban mégis a királyi kamara terveiről tárgyalt a közgyűlés miután „a’ régi Város Házának reparátiója egyátaljába lehetetlennek esmertetett”. A négyutcás, szépen elgondolt székház építéséhez elrendelték a Büdös köz (Rózsa utca) főutcai torkolatának rendezését és az új (Városház) utca megnyitásához egy Cegléd utcai telek kisajátítását.
Az építkezést a börtönépület összeomlása indította el 1825-ben. A Városház utcai, új „tömlöczök háza” alapjait Povolny Ferenc a kamarai tervek alapján készítette a Büdös köz torkolatát elzáró „paplanos-szín” jobb tégláiból. Ezeken Rachbauer Péter építette fel 1825/26-ban a mai épületnégyszög legidősebb részét az akkor érvényes tervek szerint alagsori, magasföldszinti és emeleti szintekkel. Utána pénzszűke miatt megállt a kivitelezés.

Az évtizednyi idő alatt, 1834-ben a főutcai ősi épületet romhalmazzá tette egy földregés. 1837-ben egy kisebb épületszakasszal, a közlevéltári résszel folytatta Povolny az építkezést. Ez a Városház utcától a Rózsa utcai kapuig tartó toldalék már mély pincével, földszinttel és a meglévőhöz csatlakozó emeleti szinttel valósult meg. Az újabb építési szünetben, 1838-ban Ságody József dolgozta át Povolny terveit. Némi módosítással ezek szerint építették fel a Rachbauer testvérek (József és Péter) a hiányzó épületszárnyakat 1839-től 1844-ig. Povolny ezúttal a felügyeletet látta el. A kőműves munkákhoz szükséges víz abból a 18. századból már ismert, gondosan falazott kútból származhatott, amely napjainkban is létezik a belső udvarban. A főbejárati árkád, a „szekunda barlang” gömbsüveg boltozatában látható „1843”, és a Kossuth utcai homlokzaton lévő „MDCCCXLII” (1842) évszámok ellenére az első közgyűlést 1844. május 8-án tartották meg és az építkezést 1844 őszére fejezték be.
A zárt udvarba a Piac utcai főkapun, a Cegléd (Kossuth) utca és a Rózsa utca felőli oldalkapukon lehetett kocsival behajtani. Utca felé néző irodaablak alig volt a földszinten, mivel a Rózsa utcai kaputól kiindulva, a Piac utca és Kossuth utca teljes hosszában 18-22, bérbe adott bolt üzemelt. A Városház utcai szárny félemeletén és az alagsorban volt a börtön. Az emeletre egy díszes és két melléklépcsőn lehetett feljutni, ahol nyitott árkádos folyosóról nyíltak az irodák, tanácskozó termek, továbbá a városvezető szolgálati lakása. Az épületben rendezték be a híres könyvnyomdát is.

A szabadságharc irányító központja
A néhány éves városháza 1849. első felében kiemelkedő szerepet játszott Debrecen és Magyarország történetében. A Pestről elmenekült kormánynak és Kossuth Lajosnak itt adott szállást és hivatali helyet a város, továbbá a Szent Korona is itt nyert menedéket. A kormányzó és családja a főutcai emeleten a Nagytemplom felé eső részen lakott a mai polgármesteri helyiségekben. A királyi ereklyék vasládáját az emeleti folyosó másik végén, a Kossuth utca felőli titkos levéltár helyiségében rejtették el.

Átalakítások
A 19. sz. végén a börtön magasföldszintjét irodákká alakították át. Az alagsori tömlöcök helyén, Városház utcai tágas bejárattal éttermet, söntést és nagy nyomdatermet rendeztek be. Az emeleti nyitott árkádok helyére ablaksor került. Ekkoriban falazták be a Rózsa utcai kaput is irodai célra. 1916-ban készült a Városház utca feletti épülethíd, amellyel a székházhoz kapcsolták a hivatallá alakított szomszédos kereskedőházat. 1950 után néhány üzlethelyiségből is iroda lett. Az alagsori nyomda óriási termében előbb a néptáncegyüttes próbatermét, majd mikrofilmtechnikai központot rendeztek be. Az étterem és söntés helyiségeiben hivatali sokszorosító működik. A parkszerű udvar nyári színházi előadások helyszíne.

 

 

 


Üzlet kategóriája: Nevezetességek.Üzlet tegjei: hivatal, nevezetesség, polg, és ügyintéz.

Az Ön véleménye

Kötelező bejelentkezve adja meg véleményét.

Bejelenti?

Elküldöm a barátomnak

Captcha ellenőrzés
captcha image

Érdeklődés küldése

Captcha ellenőrzés
captcha image

Kérelmi lista

Az Ön üzlete?

Captcha ellenőrzés
captcha image

Városközpont

Üdvözöljük a városközpontok honlapján. Célunk, hogy bárhová utazzon is az országban, minden nagyvárosban könnyedén eligazodjon a legjobb belvárosi üzletek választékából, értesüljön az akciókról, programokról, tudjon egy jó vendéglátó helyet választani.
Ha olyan üzletet talál amit érdemesnek lát megjelentetni választékunkban, ajánlja nekünk most.


Városközpont

"Városközpont: nem plaza, hanem a legnagyobb és legszebb bevásárlóközpont"

Béta

A béta felirat a városnév mellett azt jelenti, hogy az adott városközpont üzletállománya még feltöltés alatt áll, ezért hiányos, esetleg pontatlan információt is tartalmaz.

Debreceni Városközpont Magazin:

Tekintse meg a Városközpont magazin e-havi számát:

Magazin