Menü

 

Magyarország

Borsos József – A klinkertégla művésze

borsos_jozsef_04

Borsos József – A klinkertégla művésze

Borsos József

Diákkorában ünnepi beszédeket ír, kiválóan rajzol, tehetséges a festészetben is, de apja nyomásának engedve építész lesz. Az első világháborúban több évig a fronton harcol, miközben a fegyverropogás szüneteiben a debreceni rendőrkapitányság új épületét tervezi és részletrajzokat küldözget haza. Széles látókörű, nagy műveltségű, világutazó építész, akinek neve mégis a fényes klinkertéglával forrt össze, melyről azt írta: „fémes, üveges, majd bársonyos felülete van, és színárnyalatokban is annyi a változatosság, hogy a sima felület sem komor.”

Élete fő műve az egyik legszebb magyar épület, a debreceni Köztemető ravatalozója. Borsos József Debrecen egykori főmérnöke életét és munkásságát, megvalósult épületeit és papíron maradt terveit a közelmúltban idézték fel a ma építészei.

 

Borsos József

 

Festő helyett építész

Borsos József (1875–1952) Hódmezővásárhelyen a református gimnáziumban végzi középiskolai tanulmányait. Erősen humán érdeklődésű, gyakran ír ünnepi beszédeket, melyeket azonban már nem ő, hanem barátja, Szegő Hugó olvas fel. A fiatal Borsos a ceruzával, a rajzszénnel és egyéb grafikai eszközökkel is ügyesen bánik. Kiválóan rajzol, festő akar lenni, de apja nem engedi, hogy fia hóbortos művész legyen. A Borsos család építőmesterekből állt, Józsefnek sincs más választása, az építészetben kell kiteljesednie. Az apjával végül kompromisszumot köt: szakmaválasztásban marad a család gyökereinél, de azt magasabb fokon űzi, építészmérnöki tanulmányokat folytat a fővárosban. Egyetemi évei alatt Pecz Samu és Steindl Imre iránymutatásaiból tanult legtöbbet. Ezekben az években, akárcsak Kodály Zoltán és Bartók Béla, néprajzi gyűjtésekre jár. Erdélyi gyűjtőútjain több olyan motívumot is lerajzol, melyeket később felhasználva kialakítja saját, máséval össze nem téveszthető építészeti stílusát. Ekkoriban vernek gyökeret az építőművészetében évek múlva visszaköszönő historizáló elemek is.

 

Borsos József

 

Évtizedig vár a kinevezésre

A fővárosban ugyan elismerik és Korb Flóris – akinél a diploma megszerzése után dolgozik – is marasztalja, de a „pesti tülekedésből” 1 év után hazamegy szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol műszaki vezetővé nevezik ki. A várost rövid idő alatt „kinövi”, új kihívásokra, új feladatokra vár. Így 1909-ben könnyen enged a csábításnak és Debrecenben a városháza mérnöki hivatalában vállal munkát. Kimondvakimondatlanul arra vár, hogy főnöke, Aczél Géza, Debrecen főmérnöke, a tulajdonképpeni főépítész nyugdíjba menjen és átvehesse munkáját. Bár főépítész csak 1923-ban lesz, az érkezés és kinevezés közötti 14 évben sem tétlen, jelentős munkákat kap és jellegzetes épületeket tervez.

 

Borsos József

 

Magánházakon alakul ki stílusa

Az Árpád-téri református templomra hirdetett pályázaton indult. Ez az első debreceni épülete, melyen a nyers tégla, mint fő díszítőelem megjelenik a tervekben. Bár a pályázatot a közakarat ellenére nem ő nyeri, nem az ő terve valósul meg, de ez nem szegi kedvét.

1912-ben alkotja meg a Simonyi út 40. szám alatti Sz. Kun villa terveit. A díszítések, a mozgalmas tetőidomok Borsos József jellegzetes és egyedi építészeti formanyelvét már jól megmutatják. Az épület évtizedekkel később a városvédők támadásának célkeresztjébe került, mondván, hogy a kerítése azonos a Csokonai színház elől eltűnttel. Ma úgy látják a kutatók, hogy a két kerítés nem ugyanaz, legfeljebb mindkettő ugyanabban az öntőműhelyben készült. Ugyancsak 1912-ben építi meg saját házát, a „Vénkerti viskót”, ahogy akkor emlegette. Az épület még ma is áll, az időközben bezárt Irodalmi Múzeum gyűjteményének adott helyet.

 

A fronton is tervez

Borsos az I. világháborúban maga is frontszolgálatot vállal. Ott az ágyúdörgések és fegyverropogások szüneteiben is alkot. Tervez, rajzol, hogy első, igazán nagy debreceni középülete, a Kossuth utcára tervezett rendőrpalota minél hamarabb elkészülhessen.

A funkcionalitásában azóta sem változó épületet annak klinkertégla burkolata, üvegmozaikjai és szecessziós faldíszei máig egyedivé teszik. 1923-ban végül beteljesült az álma, a műszaki ügyosztály vezetője lett, ami tulajdonképpen a főépítészi munkakört jelentette. 1935-ig töltötte be ezt a posztot és munkássága máig meghatározza a város arculatát. Borsos József nevéhez fűződik a város szabályozási tervének megújítása (mellyel 1930-ra készül el teljesen és ami az 1960-as évekig maradt érvényben), valamint a köztemető kialakítása.

 

Borsos József

 

Debrecennek 1880-ban még csak ötvenezer állandó lakója volt, ami 30 év alatt megduplázódott és 1910-re elérte a százezret. A terjeszkedés miatt 1897-ben belterületbe vonták a kertségeket és a felekezeti temetőket. A szabályozást egyszerűsítette, hogy akkoriban a kertségek a Csapókert és a Homokkert kivételével nem voltak állandóan lakottak, így a körutak, sugárutak nem sértettek jelentős érdekeket.

A klinkertégla mestere

A munkálatok részeként a városban addig több helyen található felekezeti temetők felszámolását és Debrecen határában, a Nagyerdő szélén köztemető megalapítását határozzák el. Borsosnak nemcsak lehetősége nyílt a temető és ravatalozó megtervezésére, hanem kötelessége lett az építési munkálatok irányítása is. Így abban a páratlan szerencsében lehetett része, hogy az általa megtervezett ravatalozó valamennyi klinkertéglájának a kiégetésétől a beépítéséig követhette útját. A korabeli krónikák feljegyezték, hogy az épület csavart oszlopait többször viszszaszabontatta, az építési vállalkozó tönkre is ment a megrendelőt, az építésvezetőt, a műszaki ellenőrt és a hatóságot egy személyben képviselő Borsos József rigorózussága miatt.

Az 1931-re elkészült épület a magyar építészet egyik legszebb alkotása lett. Az épület fontos tartozéka az előtte található tó, melyben a látvány visszatükröződik. Egyedi érdekesség, hogy karácsonykor a lenyugvó nap éppen szembe süt a ravatalozó épületével. A kutatások mára kiderítették, hogy valószínűleg nem szándékos, inkább a szerencsés véletlenek összjátéka az épület ilyen irányú tájolása. A szecessziós stílusú ravatalozót körutak ölelik, miközben a temető sétányai is ide vezetnek. Az épületet Haranghy Jenő és Holló László alkotásai teszik egyedi hangulatúvá.

Borsos József politikai mozgalmakban soha nem vett részt, de amikor Vásárhelyi István polgármestert egy koncepciós pert követően félreállították, neki is mennie kellett, 60 évesen kényszernyugdíjazták. A nyugdíjazásakor az egyik képviselő javasolta, hogy munkáját testületileg ismerjék el. A szavazás a javaslatot elvetette, így csak az utókor fejezheti ki háláját. Ennek ellenére is aktív maradt. A református egyház megrendelése nyomán megtervezte a Debreceni Egyetem főépülete melletti templomot. később pedig Tiszalökön a református templomot. Borsos József az általa kialakított köztemető díszparcellájában nyugszik. Sírján a következő felirat olvasható: „A krematórium megalkotója”

Borsos József ma is látható debreceni épületei:

  • Ortodox zsidó imaház és fürdő – Kápolnási utca
  • Novelli Ede lakóházának átalakítása – Rákóczi u. 34.
  • Horváth J. székelykapuja (átépítve) – Csapó utca
  • Óvoda – Bajcsy-Zsilinszy utca
  • Saját háza – Domokos Lajos u. 13. (ma Borsos József tér)
  • Dr. Sz. Kun Béla villája – Simonyi u. 40.
  • Református elemi iskola – Nyilas (ma Szabadság-telep)
  • Református elemi iskola – Rakovszky u.-Ótemető u. sarok
  • Elemi iskola – Nyulas
  • Rendőrség – Kossuth u. 20.
  • Ipariskola (közösen Zeleznik Gyulával) – Csapó u. 29-35. (Burgundia u. sarok)
  • Bérházak (közösen Zeleznik Gyulával) – Hajnal u., Dobozi u., Szoboszlói u.
  • Ary-villa – Sestakert u.
  • Ravatalozó és krematórium – Köztemető
  • Nagyerdei stadion bejárati épületei (közösen Sajó Istvánnal)
  • Egyetemi templom – Egyetem tér
  • Református Főgimnázium – ma a Debreceni Hittudományi Egyetem Tanítóképző Főiskola tornatermének bővítése
  • Református Kollégium Internátusának bővítése

Magazinunkból Vendéglátás

Az Ön hozzászólása

Kötelező bejelentkezve adja meg véleményét.

Városközpont

Üdvözöljük a városközpontok honlapján. Célunk, hogy bárhová utazzon is az országban, minden nagyvárosban könnyedén eligazodjon a legjobb belvárosi üzletek választékából, értesüljön az akciókról, programokról, tudjon egy jó vendéglátó helyet választani.
Ha olyan üzletet talál amit érdemesnek lát megjelentetni választékunkban, ajánlja nekünk most.


Városközpont

"Városközpont: nem plaza, hanem a legnagyobb és legszebb bevásárlóközpont"

Béta

A béta felirat a városnév mellett azt jelenti, hogy az adott városközpont üzletállománya még feltöltés alatt áll, ezért hiányos, esetleg pontatlan információt is tartalmaz.

Debreceni Városközpont Magazin:

Tekintse meg a Városközpont magazin e-havi számát:

Magazin